Minden, amit a testünk tesz, értünk történik – nem ellenünk. Bár az ötödik törvény került legkésőbb felfedezésre, mégis az egyik legfontosabb, mert segít megérteni, miért is működik így a testünk – és mi az értelme annak, amit eddig „betegségnek” neveztünk.
Bár az ötödik törvény került legkésőbb felfedezésre, mégis az egyik legfontosabb, mert segít megérteni, miért is működik így a testünk – és mi az értelme annak, amit eddig „betegségnek” neveztünk.
Az első két törvény megmutatta, hogy egy érzelmi megrázkódtatás (DHS) hatására sejtszintű változások indulnak el a testben – mindig az agy, a szerv és a lélek szoros kapcsolatában. De miért történik mindez? Miért van sejtszaporulat, sorvadás, gyulladás vagy épp fájdalom? Véletlen? Hiba? Vagy mindennek van biológiai értelme?
A Germán Gyógytudomány 5. törvénye a megértés törvénye, amely azt mutatja meg, hogy testünk biológiai válaszai értelmes folyamatok.
Minden szervnek van egy ősi, biológiailag kódolt feladata: a tüdő a légzésért, a szem a látásért, a bőr az érintkezésért felel – és így tovább. Ezeket a funkciókat az evolúció során évmilliók alatt „tanulta meg” a testünk.
Képzeljük el magunkat most egy nőstény farkas szerepében, akinek kölyke súlyosan megsérült. A kicsi életben maradásához szükséges legfontosabb dolog: a táplálék. Az anyatermészet ezt az anyatejen keresztül biztosítja – ezért a nőstény testében azonnal elindul a tejtermelés fokozása.
Ez nem tudatos döntés. Amikor a farkas megéli az aggódás, gondoskodás konfliktusát, az agy kisagyi részén egy Hameri góc jelenik meg, ami sejtosztódást indít az emlőmirigyekben. Az új sejtek célja: gyorsabban, többet termelni – az utód túléléséért.
Ez az értelmes biológiai válasz.
Ha a kölyök nem éli túl, az anyai szervezet másképp reagál: az elvesztés konfliktusára a test petefészek-működéssel válaszol. Új sejtek képződnek, hogy új élet születhessen. Hímeknél ugyanez a here működésével történik. A program célja: a faj fennmaradása.
Ilyenkor más agyterületek kapcsolnak be – az agytörzs vagy a nagyagy velőállománya.
A test nem beteg, csak működésbe lép egy ősi túlélőprogram. Nem pszichés zavar, nem genetikai hiba, nem sejtelburjánzás, hanem egy értelmes biológiai különprogram (ÉBK), amit az agy indít el a túlélés érdekében.
A sejtek nem „megbolondulnak” – hanem tudják, mit csinálnak.
Fontos megérteni: amikor ezek a biológiai válaszok kifejlődtek, a természetben a konfliktusok gyorsan megoldódtak. Nem létezett hónapokig tartó aggódás, hosszan cipelt veszteség. Ha egy állat nem tudott alkalmazkodni, egyszerűen nem élte túl – a természetes szelekció gondoskodott erről.
Ma viszont – civilizált környezetünkben – hónapokig vagy évekig is tarthat egy-egy konfliktus. Ezért halmozódhat fel veszélyes konfliktustömeg, ami hosszú ideig tartó tüneteket okozhat.
Ez is a Germán Gyógytudomány 5. törvényének értelmében érthető meg.
Ha tudjuk, hogy a test nem ellenünk dolgozik, hanem értünk, akkor másként viszonyulunk a tünetekhez. Nem ijedünk meg, hanem kérdezünk: mi lehetett a biológiai értelme?
Az ötödik törvény arra hív, hogy újra kapcsolódjunk a testünkkel. Hogy ne ellenségként kezeljük, hanem szövetségesként. Ez nem zárja ki az orvosi segítséget – sőt! Nagy konfliktustömeg vagy veszélyes tünetek esetén kifejezetten szükség lehet rá. De a cél mindig az, hogy értsük, mi zajlik bennünk – és így tudatosabban legyünk jelen a gyógyulásban. A Germán Gyógytudomány 5. törvénye tehát segít új szemszögből látni a test jelzéseit.
A test nem téved. Csak válaszol – a túlélésünkért.